A török uralom felszámolása után, így például 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy megye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi, az 1848-49-es szabadságharcok küzdelmei után is. Virágzása először igazán 1945 után, főképpen az 1950-es évek ugynevezett kuláküldözései, a község dolgos gazdáinak szétverésekor tört meg.

A mai Karád, az egykori török Kara, azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a XVII.században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Igy legalább 500 éve Karád fontos részei. A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit.

Az Ény-i részen megtaláljuk a Guba vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád kori vár állott, mert XIII.századi oklevél is említi. A történészek szerint III.Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak.

A 10000-es léptékű katonai térképen található a mai Karád közepén az Alsó-Vár, a Kálvária - ajja vagy Alja ,valamint a Vásártér ,ahol a korai Kara ,az 1131-41 közötti időből származó oklevélben már leírt Karád temploma, települése és a XVI-XVII.századi másik ,az úgynevezett török vára állt.

A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján már az is biztos, hogy a 895-96-ban honfoglalóként szereplő Árpád és leszármazói legalábbis a nevük alapján török eredetűek voltak. Karádon Koppány és Kara az ugyancsak helynévben megmaradt-szláv és magyar népeikkel együtt alkottak egy település, egy falu-láncolatot. Erre bizonyíték a Kara, azaz a fekete jelentésű török eredetű neve Karádnak, valamint a Koppány somogyi vezérhez kapcsolható Kupavár név megléte is.

Karád és vidéke, feltehetően 948 után, már a bizánci érdekszférához tartozhatott. Ezt még csak megerősíti Koppány herceg itteni kupavári és környéki birtoklása. Elmodhatjuk, hogy Karád ősi településének kialakulása már az Árpád-házi hercegekhez, de legkésőbb Koppány vezér X.század végi uralkodásához köthető.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád:a lakosság lélekszáma 1978 fő volt ,a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161,az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartozkodó lovasszázad, s részt vett Jellasics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. 

A századfordulót követő években élénk Társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb civil szerveződések. Az első világháborúban 119 karádi férfi halt hősi halált, emlékükre emlékművet állítottak fel a faluban. A harctérről tért haza Fischer Albert orvos, aki fő szervezője lett a községben a tanácsköztársasági eseményeknek. A helyi munkástanács államosította a malmot, a takarékszövetkezetet és a mészárszéket. Később a megtorlások idején Fischer doktort és tíz társát felakasztották tevékenységéért.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, melynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett ,bejárta Európa országait ,legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.A második világháború után községünkben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását.1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelők csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tenács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal,államosították az óvodát, iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű.

A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai-az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a rendszerváltás után sok munkahely megszünt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. 2002 évben volt Karád 1000 éves, melyről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztek meg.